agonia
armâneashti

v3
 

Agonia - Workshopuri Artistitsi | Nomuri | Mission Contactŭ | Ânyrâpsea-ti
poezii poezii poezii poezii poezii
poezii
armana Poezii, Poezie deutsch Poezii, Poezie english Poezii, Poezie espanol Poezii, Poezie francais Poezii, Poezie italiano Poezii, Poezie japanese Poezii, Poezie portugues Poezii, Poezie romana Poezii, Poezie russkaia Poezii, Poezie

Articolŭ Farâ Antritseari Eseu Multimedia Lucri tsi suntu mash ti membru Poezii Presâ

Poezii Rom�nesti - Romanian Poetry

poezii


 

Dsida Jenõ[Dsida_Jenõ]

 
  Dsida_Jenõ

Câsâbălu iu bânedz: n. Szatmárnémeti (Satu-Mare) - d. Kolozsvár
Ari limba di dadâ Ari limba di dadâ


Biografii Dsida Jenõ

Frândzâ personalâ web Dsida Jenõ


 
Adresa alushtui autorŭ easti : 

Authorship & Copyright Protection (beta):
 Colectsiili activi a alushtui autor::

Naima nali texti alinati:

Poezii (6)
Tuti (6)

Naima nali texti alinati:

Spuni-Ts Minduiarea:

Texti ânyrâpsiti tu bibliotecâ:

Frândza: 1

Egy fecske átsuhan :
Poezii 2011-12-04 (4432 ascoasi tu miydani)

Ide hallgass :
Poezii 2011-12-04 (4388 ascoasi tu miydani)

Minden nap esttel végzõdik :
Poezii 2011-12-04 (4249 ascoasi tu miydani)

Nagycsütörtök :
Poezii 2011-12-04 (4368 ascoasi tu miydani)

Nagycsütörtök :
Poezii 2012-02-16 (3424 ascoasi tu miydani)

Vajon hol jár? :
Poezii 2011-12-04 (4669 ascoasi tu miydani)


Frândza: 1





Biografii Dsida Jenõ

Dsida Jenõ (Szatmárnémeti, 1907. május 17. – Kolozsvár, 1938. június 7.) erdélyi magyar költõ.

Dsida Jenõ 1907-ben született Szatmárnémetiben, apja Dsida Aladár az osztrák-magyar közös hadsereg mérnökkari tisztje volt. Anyja Csengeri Tóth Margit, aki Beregszászon élt. Itt ismerkedtek össze és szerettek egymásba, házasságkötésüknek regényes története van.
Dsida Jenõ gyermekkorát beárnyékolta az elsõ világháború. Apja orosz hadifogságba került, nagybátyja, akitõl keresztnevét kapta, elesett a galíciai harcmezõn. Családja tönkrement, apjának polgári foglalkozást kellett keresnie, így lett az Erdélyi Római Katolikus Státus tisztviselõje. Dsida Jenõ Budapesten, Beregszászon és Szatmárnémetiben végezte tanulmányait.


Dsida Jenõ fiatalkori fényképe
Kora ifjúságától kezdve költõnek készült. Benedek Elek fedezte föl és indította el költõi pályáján. 1923 augusztusától 1927 márciusáig – tizenhat éves korától húszéves koráig – a Cimbora címû folyóiratban jelent meg a legtöbb verse és mûfordítása. „Elek nagyapó” unokáknak kijáró szeretettel és felelõsségtudattal segítette a pályakezdõ költõt az önmagára találásban, tehetsége kibontakoztatásában. 1925-ben, szülei akaratát követve a kolozsvári egyetem jogi karára iratkozott be, tanulmányait nem fejezte be. 1936-ban jegyezte el nagy szerelmét Imbery Melindát, 1937-ben összeházasodtak. Nemcsak versei, hanem levelezésük is méltó emléke kapcsolatuknak. Dsida Jenõ szívbetegségben szenvedett. 1938-ban meghûlt, hónapokig feküdt a kolozsvári kórházban, de nem sikerült megmenteni. 1938. június 7-én csendben meghalt. A Házsongárdi temetõben temették el, a szertartást Márton Áron kanonok-plébános végezte.

Leselkedõ magány, 1928
Nagycsütörtök, 1933
Angyalok citeráján, 1938
Jövendõ havak himnusza, 1923-27
Rettenetes virágének, 1928-1938
Séta egy csodálatos szigeten, (cikkek, riportok, novellák, levelek), Bukarest, 1992.
Magyar karaván Itálián keresztül, Bp., 2006.
Légy már legenda (összes verse és mûfordítása), Bp., 2005.




poezii poezii poezii poezii
poezii
poezii Casa a Literaturiljei, a poeziljei shi a culturâljei. Ânyrâpsea sh-hârsea-ti di articoli, eseuri, prozâ, poezie clasicâ sh-antritseri (concursuri). poezii
poezii
poezii  Caftâ Pi Net  Agonia - Workshopuri Artistitsi  

Nu ufilisits texti dit site fârâ s-nâ spunets.
Copyright 1999-2003. Agonia.Net

E-mail | Politicâ di scuteari tu miydani sh-confidentsialitati

Top Site-uri Cultura - Join the Cultural Topsites!