Az ünnep lényege
a hétköznapokban van.
Csak hétköznapjaimmal,
csak hétköznapjaimmal tudok
ünnepelni -
így szól az ország -,
hétköznapokból állnak össze ünnepeim,
s ezek az igazi ünnepek.

A kohó, az íróasztal,
a bánya, a rajztábla, az ecset
- és mindenütt és mindenekelõtt:
az ember
így ünnepel, így
ünnepelünk fiatalon,
harminckét évesen,
s mégis mennyi súlyos
esztendõvel hátunk mögött!
az ünnep súlya ez -
érzitek?

Vigyétek világgá a hírt:
súlyos ünnepeinkét.
Súlyosak, mert
ünnepi hétköznapjaink
terhével viselõsek.

Így kell ünnepelnünk.